Tan�t�sok pr�z�ban

Az emberis�gnek sok nagy tan�t�ja volt az id�k sor�n, Konfuciusz, Buddha, J�zus... de az embereknek sz�mtalan kis tan�t�ja is volt mindig, akiknek a szava olykor t�bbet nyomott a latban, mint a nagyok�.

Mert tan�t�nak lenni nem azt jelenti, hogy t�bbet tudunk m�sokn�l, hanem azt, hogy amit tudunk, �rz�nk, gondolunk, szeretn�nk megosztani m�sokkal, a t�bbiekkel. Hogy azt�n a t�bbiek ezt meghallgatj�k, elhiszik, befogadj�k-e? Nos, az m�r az � felel�ss�g�k, nem a tan�t�k�.

Nem �ll�tom hogy a gondolatok, melyeket le�rok, elmondok, eredend�en a saj�tjaim. �letem sor�n oly sok mindent elolvastam, meghallgattam, megtapasztaltam, sejtelmem sincs r�la melyek sz�lettek a saj�t k�tf�mb�l �s melyek azok, amiket eml�kezetem m�lys�ges t�rn�j�b�l b�ny�sztam el�. De azt hiszem, ez nem is fontos. Nem az a fontos, ki mondja el, csak mga a gondolat, mert �gy vagy �gy, de gondolataink ereje mozgatja a vil�got.

"...nem az a fontos, honnan j�tt�l,
csak az, hogy hov� m�sz,
porban verg�d�, tollavesztett sz�rnnyal
lehet hogy egyszer m�gis �gig �rsz..."

*

A v�ndorokr�l

A v�ndorok mindig mag�nyosak, mindig is azok voltak. Nem ismernek m�s l�tform�t, nem ismerik az �lland�s�g vonz�s�t, az id� folyama sosem �ll meg sz�mukra, m�g egy l�legzetv�telnyi pillanatra sem.

A v�ndorok sosem k�z�ny�sek. Nem ismerik a h�tk�znapok f�sult sz�rkes�g�t, az egym�s sark�t tapos� monoton perceket, a mindig-ugyanolyanra-kopott sz�leket, a semmi-�jat-se-tudsz-mondani pillant�sokat.

A v�ndorok sose boldogtalanok. Nem eresztenek sehol olyan m�ly gy�keret, amit f�jhat elszak�tani, nem k�tnek olyan k�t�st, amit neh�z sz�tbontani, nem �p�tenek olyan �p�tm�nyt, amit nem lehet lerombolni.

�j csillagok �j f�nye k�sz�nti �ket nap nap ut�n, �j arcokon �j mosolyok, �j hangok, �j sz�vek.

A v�ndorok sosem boldogok. Nem �riznek eml�keket �s�kr�l �s h�s�kr�l, nem t�prengenek mi-lett-volna-ha hi�baval� v�gyakon, nem hullatnak k�nnyet az elt�vozottak�rt, nem ny�lik sz�v�kben mosoly a nagyon-v�rt-tal�lkoz�s�rt.

A n�ma m�lt �s a vak j�v� lovagjai �k, csak a most uralja lelk�ket.

A v�ndorok mindig mag�nyosak voltak, mindig is azok lesznek. 

*

Sose lehetsz olyan szeg�ny, hogy ne lenn�nek elaj�nd�kozni val� �rz�seid.
Sose lehetsz olyan gazdag, hogy ne lenne sz�ks�ged arra, amit j� sz�vvel adnak neked.
Van, akinek seg�ts�g kell - h�t seg�ts
van, akinek mened�k kell - fogadd be
van, akinek csak egy mosoly kell - �s neked oly sok van bel�le..
El�bb vagy ut�bb neked is sz�ks�ged lesz valakire, valamire. A vil�g �gy m�k�dik.

*

Egyszer tal�lkoztam a sz�ps�ggel. Fiatal voltam m�g, szinte gyermek. Vakon rohantam el�re az �ton, amelyr�l azt hittem, a j�v�be visz. De az utak nem vezetnek sehov�. Soromp�val, kapuval z�rva a v�g�k, �tt�rni nem tudod, nincs mit tenni, vissza kell fordulj, hogy �jb�l elindulhass m�sfel�.

Egyszer tal�lkoztam a sz�ps�ggel. �gy rohantam el mellette lobog� hajjal, es�lyt se adva r�, hogy meg�ll�tson, hogy meg�rintsen.

Egyszer tal�lkoztam a sz�ps�ggel. Az eml�kek f�tyolos, s�r� �sszevisszas�g�ban, a "mi lett volna, ha" k�rd�ssel k�rbeker�tett pillanatok kertj�ben felvillan a k�pe olykor, incselked�n, kicsit szomor�an.

Lehettem volna m�s is, mint sarokba dobott b�bu a sors j�t�kkosar�b�l?
Egyszer tal�lkoztam a sz�ps�ggel. R�mk�sz�nt. Tal�n ha visszak�sz�ntem volna?
M�r sose tudom meg....

*

Nem mindig vagyunk tudat�ban annak, hogy j�t cseleksz�nk, de ez cs�ppet sem von le tetteink �rt�k�b�l.
Amikor megs�mogatod egy gyermek fej�t, tal�n �nk�ntelen�l teszed, valami bel�lr�l j�v� k�sztet�sre �s te magad nem is veszed �szre, ahogy azt sem, amikor bez�rod a bej�rati ajt�t. M�gis lehet, hogy annak a gyermeknek ez a mozdulat a szeretet, a t�r�d�s r�gen v�rt, r�gen v�gyott mozdulat�t jelenti, amire sz�ks�ge volt, hogy �r�lni, hinni tudjon �jb�l, er�re kapjon, hogy � is szeretni tudjon m�sokat. Lehet hogy az a gyermek egyszer pr�f�ta lesz, hadvez�r vagy orsz�geln�k, sz�vseb�sz professzor vagy csillag�sz. De lehet hogy csak egy ember lesz, akinek siker�lt egy boldog percet szerezned, �s hidd el, ez sem kev�s.

*