Hogy sz�letnek a versek

A versek �ltal�ban elevenen sz�letnek,

csak �gy kipottyannak a pap�rra

v�resen, csupaszon,

de mindj�rt, mindj�rt �lni szeretn�nek,

sz�rnyalni szabadon,

 

van hogy nevetve, van hogy s�rva,

helyet keresnek, �lni v�gynak,

suttogva, vagy �v�ltve

titkokat elmondani a vil�gnak.

 

A versek �ltal�ban elevenen sz�letnek,

de hogy sz�letnek a dalok?

Kit�rnek, mint ketrecb�l a vad�llat?

�h�tatosan, mint az angyalok?

Vagy egyszer�en csak bes�t�lnak az ajt�n:

megj�ttem, itt vagyok?

 

�s hogy sz�letik a val�s�g,

�s hogy sz�letik a mag�ny,

�s hogy sz�letik �jra a vil�g

nap-nap ut�n?

Sok a titok m�g, megfejtj�k majd lassan,

csak az id� el�g legyen,

de mindig megmarad a nagy titok:

hogy sz�letik a szerelem?

 

A versek �ltal�ban elevenen sz�letnek,

s lobogva v�gig�gnek, mint a gyertya,

de a dalok

a dalok �r�kk� sz�v�nkben �lnek:

halhatatlanok.

A nevedet

Csillag se l�tta s�t�t �jben

mad�r se l�tta messzes�gben

�s almafa lehajl� �g�n

szell� kavarta sz�p vir�g�n

b�nat �li a levelet:

oda�rtam a nevedet.

Hajnali szelek r�tal�lnak

z�mm�g�, halk dalt muzsik�lnak

sz�ne a f�nynek, hangja a sz�nak

szomja a rossznak, �he a j�nak,

t�pi sz�vem a szeretet:

oda�rtam a nevedet.

Minden perce az �r�kl�tnek

minden pontja a messzes�gnek

mind az �r�m �s mind a b�nat

mennye �s pokla a vil�gnak

�rtatlan k�n �s gyilkos m�reg

gy�gy�t� v�gy, puszt�t� f�reg,

mind elj�tt sz�vembe veled:

oda�rtam a nevedet.

Csillag se l�tta s�t�t �jben

mad�r se l�tta messzes�gben

hajnal t�kr�n egy lehellet:

oda�rtam a nevedet.

A tud�s..

„�s felkeltek az �ri�sok,

akiknek neve f�lelem

dobban, d�b�r�g s�r� l�pt�k

�t a viharz� r�teken,

senki se tudja, van-e v�ge

s�r� soruknak valahol,

csend katon�kkal v�r a perc

csak a sz�v kattog, zakatol...

nincs hova b�jni, nincs menekv�s,

elfogy a f�ny, a leveg�,

kicsi a vil�g, nincs hely�nk itt,

menek�ln�nk, de nincs id�,

nincs t�r, amelyik befogad,

nincs f�l, mely meghallja szavunk,

nincs k�z, mely kiny�lna fel�nk,

nincs senki sem.. magunk vagyunk.”

 

Nem kell, hogy elmes�ld, mi az a retteg�s,

lid�rces �lmokb�l milyen az �bred�s,

az arc, amely a t�k�rb�l szemben�zett velem,

maga volt a f�lelem.

Sz�z hossz� �ven �t keresed �nmagad,

s a sz�zegyedik �vben

egy sz�rny�, sz�rny� percben

r�d�bbensz, hogy ki vagy.

A tud�s: hatalom.

A tud�s: f�jdalom.

 

Minden, amiben hitt�l, semmiv� lesz,

por a porhoz - de m�r ez sem igaz -

a halhatatlan l�lek kock�zik a hal�llal,

mindegy, ki nyer, te m�r nem sz�m�tasz,

meghalt a m�lt, a j�v� fekete k�dbe v�sz

egy biztos pont marad csup�n: a retteg�s.

Mindent tudsz, amit csak tudni akart�l,

s amit nem akart�l, azt is tudod,

gy�trelem lett, amir�l azt hitted, jutalom.

A tud�s: hatalom.

A tud�s: f�jdalom.

 

Pr�b�lj meg egy�tt �lni egy arctalan vil�ggal,

fagyos pokollal, l�ngban �g� mennyorsz�ggal,

t�k�rk�ped m�g�tt ezer �v val�s�ggal,

�res sz�vedben ezer �v mag�nnyal,

lelked hely�n csak �rz�ketlen hatalom -

a tud�s: f�jdalom.

Nincs rem�ny, irgalom,

csak tud�s, s f�jdalom.

 

„�s felkeltek az �ri�sok,

akiknek neve f�lelem,

dobban, d�b�r�g s�r� l�pt�k

�t a viharz� r�teken,

senki se tudja, hol a v�ge,

inaszakadtan szaladunk...

Nincs hova futni, nincs menekv�s:

a f�lelem is mi vagyunk.”

Csukott szemmel

Voltam t�lgyfa

voltam f�nixmad�r

�lltam dermedten

a sz�ps�g hamvain�l

voltam ki�lt�s

�s voltam a csend

voltam s�t�ts�g

kint �s idebent

voltam szerelmes

�s voltam mag�nyos

voltam szel�d

s igen, voltam hal�los

voltam gazdag

s voltam nagyon szeg�ny

voltam a s�r�j�ben

s az �let perem�n

voltam boldog

voltam boldogtalan

de sosem tal�ltam meg

az igazi utam

m�gis - ha megpr�b�ln�l

k�zenfogva vezetni

csukott szemmel is 
tudn�lak szeretni.

 Egyest�s var�zslat

Ez egyest�s var�zslat

�rny�kod a falon

mintha s�rna

sz�v�nkbe a hatalom

v�rrel �rva

ez egyest�s var�zslat

fejed a p�rn�n

ha f�lreforduln�k

m�r nem tal�ln�m

kev�s szavam, vigy�zok

ne t�ltse az id�t

csak �lelj, �lelj �jra

hajnal el�tt

ez egyest�s var�zslat

�rny�kod a falon

mintha s�rna

hangtalan suttog�s

csak k�rne, h�vna

arcod az arcomon

�g� par�zsnak..

k�nnyekb�l suttogom:

menj, ha v�rnak.

 

Ne b�nts, ha nem musz�j

�lmok dalai mind vigy�znak r�d

a f�jdalom se f�j

f�nyes oldal�n l�tszik a vil�g

megid�zted a b�nat szellem�t

ne rettegj t�le most, hogy megjelent

senki se k�pes megtanulni, hogy kell

egyszerre �lni m�ltat  �s jelent

semmit se b�nj

minden �r�m�k �r�me

hogy  itt vagy most velem

s csukott szemeink m�g�tt

sz�p szel�den

�lmodik a szerelem.

 

Ez egyest�s var�zslat

�rny�kod a falon

mintha s�rna

elsz�ll majd, mint a f�st

meg van �rva...

ez egyest�s var�zslat

holnapra elrep�l

holnapra v�ge lesz
s maradok egyed�l....

Furcsa vil�g

 N�zd vad t�zek �rny�k�t a falon

hogy r�zza a sz�l a f�kat

�s �mlik a v�r

s ott fenn a magasban a hely:

regisztr�ld a csod�kat.

Ez furcsa vil�g, f�lig sem igaz

�s f�lig sem.... sose b�tor

�s nem hiszed el

magad se tal�n

hogy nem tanulsz majd a hib�kb�l.

�, furcsa vil�g

poharadban a bor

�s sz�don a szerelem �ze

de m�gsem el�g

soha semmi nem el�g

hiszed, hogy nincs, mi legy�zne.

�s l�tlak, ahogy lehullsz,

mint a vir�g

szirma, remegve, �sszel,

gyermek volt�l, �rtatlan, gy�ny�r�
�s m�r sohase n�sz fel.